„És mindent elmond az új korunkról, amikor fotelben ülve, európai, fehér, keresztény emberek, életerős fiatalok ülnek, és harcolnak, a számítógép előtt. Közösségi hálózatokon. »Fotelhuszárok«, nevük is van. És nem jönnek rá: nem ugyanaz a gesztus a kattintás és a ravasz. Tényleg, sorkatonaság hiányozna ide, élő tapasztalat: és igen, hüvelykujj. »Megfogni a munka végét« – hogy maradjunk a képletes magyar nyelvnél.
Majd eljön – illetve eljött – a pillanat. Amikor az értelmesebbje még meg tudja kérdezni majd: hogyan kell kibiztosítani ezt a géppisztolyt?
Nem mutatóujjal. Hüvelykujjal.
Hát, minden kornak vége van. És lesz, ahogy lesz, de ha hiszünk a történelemnek: következetes marad. És mi következik a mutatóujj után? Európa jövője?
A középső ujj. Igen, az. Amivel bemutatunk. Meg vagyunk b.va.”